Tegnap volt a nagy nap. Most már
hivatalosan is Kim Min Seok felesége vagyok. Öt év járás után kérte meg a
kezem. Szűk családi és baráti körben tartottuk meg az esküvőt. Egy háromszobás
kis családi házban élünk a belvárosban. Mindkettőnk munkahelye elég közel van
hozzánk.
- XiuMin! Segítenél elpakolni az ajándékokat?
- Hát persze drágám, de tudod, hogy a Min Seok-ot jobban
szeretem.
- Tudom, de már megszoktam, mert a tv-ben mindig XiuMin-t hallok, és amikor elkezdtünk
járni akkor is, azt mondtam neked. Akkor még nem zavart? – kérdeztem értetlenül
- Nem igazán, akkor még fiatalabb voltam.
Elpakoltuk az ajándékokat, majd leültünk a nappaliba.
- Hova menjünk nászútra? - kérdeztem
Min Seok egyből rávágta, hogy Hawaii.
- Jó hely. Mikor indulunk?
- Holnap után?
~2 nap múlva~
- Minden megvan? Indulhatunk?
Még utoljára leellenőriztem, hogy az ablakok be-e vannak
csukva, és a villanyok lekapcsolva. Elindultunk a reptérre taxival. Oda értünk,
hatalmas tömeg fogadott. Sorba álltunk.
- Az útleveleiket legyenek szívesek – kérte az ellenőr –
Rendben van. Mehetnek. Jó utat.
- Köszönjük.
A csomagokat felraktuk a futószalagra. Átnézték, majd
visszaadták.
- Kérjük utasainkat, szálljanak fel a Hawaii-ra, tartó gépre
– hallottuk a hangosbemondót. Szaporábbra vettük lépteinket, majd felszálltunk.
Elindultunk. Min Seok egyből elaludt.
- Hogy te mindenhol el tudsz aludni! – pusziltam meg orcáját
Elmosolyodott. Egy darabig még néztem a felhőket. Olyan szabadnak
érzem magam. Vajon vattacukorból vannak és a hold, pedig sajtból? – előjött
kislányos énem. Nekem sem kellett sok,
én is elaludtam. Félúton járhattunk, amikor hirtelen felébredtem. Ránéztem
Xiu-ra, olvasott. Megnyugodtam, mert azt álmodtam, hogy elveszítettem…
- Hwa Young baj van? - tette le a könyvet. Hangjában aggodalmat
véltem felfedezni.
- Szeretlek! – öleltem meg szorosan, amit ő is viszonzott
kicsit habozva
- É-én is.
Pár óra repülés után meg is érkeztünk. Előre le volt
foglalva a szoba egy part közeli szállóban. Odaértünk a kis nyaralóhoz.
Elkértük a kulcsot, majd felmentünk. Gyönyörű szép két emeletes panzió. A
kilátás a tengerre nyílik. A szoba ízlésesen van berendezve, középen egy
dohányzóasztal, tv, franciaágy és az erkélyen székek.. Leraktam a bőröndöket és
ledőltem az ágyra.
- Meseszép ez a szoba – a mennyezetet kémleltem
- Olyan, mint te – mászott fölém Min Seok, majd megcsókolt
Szája lágyan simult az enyémre, ajkaimat elöntötte a
forróság. Elmélyítettem csókunkat. Végigsimított combom belső felén, amibe
beleremegtem. Elkezdte szívogatni a nyakam érzékeny pontját. Számat jóleső
sóhajok hagyták el. Keze felcsúszott az oldalamon egészen a melltartómig.
Megfogtam kezét, mire tányér nagyságúra nyíltak a szemei.
- Hé! Nyugi! Ne legyél ennyire
mohó édesem! - szakítottam meg csókunkat
- Durcizva lemászott
rólam és kiment az erkélyre. Követtem.
- Naa! Majd este – bújtam oda hozzá, mint egy kiscica. Engesztelésképpen újra megcsókoltam, amibe
belemosolygott.
Most lelki szemei előtt biztos meztelen fekszek az ágyon.
Ch… férfiak. Mit is várunk tőlük?
- Nem vagy éhes? – kérdeztem XiuMin-t
- De.
Ettünk, majd eldöntöttük, hogy lemegyünk a partra.
Összepakoltuk egy táskába a szükséges dolgokat és átöltöztünk. Az a fránya
bikini..
- Min Seok bekötnéd a bikinim? – jöttem ki a fürdőből
- Persze! – bekötötte, majd belecsókolt a nyakamba, amitől
kirázott a hideg. Odafordultam hozzá és megcsókoltam újra meg újra.
- Azt hiszem most már ideje, lenne indulnunk. – javasolta
Lassan lesétáltunk és élveztük a szabadságot. Végre nem
mindig a munka az első. Felállítottuk a napernyőt és lepakoltunk alá. Bekentük
magunkat naptejjel, hogy ne égjünk le. Egyből be is mentünk lehűteni magunkat.
Amikor már elég jól kiázott a bőrünk, kijöttünk, pihentünk kicsit majd
elmentünk fagyizni. Az egész délutánt, lent töltöttük a parton, lassan kezdett
alkonyodni. Kicsit hűvösebb lett, ezért felhúztam egy lengébb felsőt, Min Seok meg a pólóját.
- Megnézzük a naplementét? - kérdeztem
Bólintott. Összepakoltuk a cuccunkat és leültünk a homokba.
A nap is nyugodni készül.
- Ez olyan romantikus! – hajtottam fejem a vállára
- Az – karolt át majd megcsókolt
Még ültünk ott egy darabig. A nap is eltűnt a végtelen
horizonton. Visszamentünk a szállásunkra. Mivel nem nagyon tudtunk aludni,
ezért az éjszaka további részét hasznosan töltöttük. Felkelt a nap. Ma utazunk
haza. Nem akarok menni, de muszáj.
- Jó reggelt! Hogy aludtál? – puszilt meg Min Seok
- A kis meglepid után tökéletesen. – nyújtóztam egyet
- És te?
- Én is.
Felöltöztünk, majd lementünk reggelizni. Reggeli után
visszaszaladtunk a cuccunkért és a repülőtér felé vettük az irányt. Taxival
mentünk. Negyed óra kocsikázás után meg is érkeztünk.
- Köszönjük. – szálltunk ki
Megint sorba álltunk. Átestünk az ellenőrzéseken és
felszálltunk a Koreába tartó gépre. Szinte az egész utat végigaludtuk.
Megérkeztünk. Leszállt a gépünk. Újra taxiba ültünk. Közeledtünk uticélunkhoz.
Lassan de végül hazaértünk. Előkerestem a kulcsot a táska aljából és
kinyitottam az ajtót. Annyira jó érzés volt hazajönni.
- Otthon, édes otthon. – léptem be
Levettem a cipőimet és nem törődve semmivel végigdőltem a
kanapén. Hulla fáradt vagyok. Körübelül öt perc múlva már aludtam is. Arra
ébredtem fel, mintha nem is a kanapén feküdnék. Kinyitottam a szemem és láttam,
hogy XiuMin bevisz a szobánkba.
- Ne haragudj drágám, nem akartalak felébreszteni. –
észrevette, hogy fent vagyok
- Nem baj. Úgy is fel akartam kelni.- tett le
Elmentem letusolni. Majd holnap elpakolok, most nincs
kedvem. Tévéztünk kicsit és utána elmentünk aludni. Reggel madárcsicsergésre
ébredtem. Kaptunk mind a ketten egy hét szabadságot. Megreggeliztünk és én
elpakoltam a holmikat.
~1 hónap múlva~
Egyre többször éreztem magam rosszul, és mostanában
felszedtem egy keveset. Mindig a sütiket kívántam. Felhívtam barátnőmet, hátha
tud segíteni.
- Szia! Hogy vagy? –
vette fel
- Szia! Rosszul.
- Na! Mi van?
- Hát először is hányingerem van, másodszor meg már meg
kellett volna neki jönnie és nem jött meg.
- Barátosném azt hiszem te terhes vagy.
- Mi? Biztos vagy benne?
- Igen, de ha te nem hiszed el, akkor vegyél terhességi
tesztet.
- Oké. Megyek is. Szia! – tettem le
Gyorsan felvettem a cipőm és elmentem a gyógyszertárba
tesztet venni. Hazasiettem. Otthon elolvastam a használati útmutatót.
- Ha mínuszjelet mutat, akkor az azt jelenti, hogy nem
terhes, ha pluszjelet mutat, akkor viszont terhes. – olvastam. Végrehajtottam a
műveletet, amit írt.
- Na mi lesz már? – idegeskedtem – Várjon tíz percet az
eredményre – olvastam újra
- Aissh. Nemár.
Az a tíz perc egy örökkévalóságnak tűnt. Megnéztem,
pluszjelet mutatott. Úristen! Min Seok örülni fog neki.
- Szívem megjöttem. – hallom férjem hangját
- Szia! – jöttem ki a fürdőből – Mi is volt neked a célod?
Az, hogy teherbe ejts? – kérdem tőle
- Azt hiszem igen. Miért? - csillant fel a szeme
- Sikerült.
Felkapott és megpörgetett, majd megcsókolt.
- Tényleg igaz? Nem hazudsz? - hunyorított
- Hazudtam én már neked valaha? Tessék nézd csak meg –
mutattam neki a terhességi tesztet – a pluszjel azt jelenti, hogy terhes
vagyok.
- Annyira boldog vagyok. – öleltem meg
- Hát még én.
Teltek a hetek, a hónapok és a pocakom egyre csak nőtt. Már
a gyerekszobát is berendeztük. Azt is tudjuk, hogy kisfiú lesz. Ma éppen
hétvége van és Min Seok- nak sem kell mennie dolgozni.
- Mi legyen a neve, ha megszületik? – kérdem tévénézés
közben
- Nekem tetszik a Kim Chung Hee, meg a Kim Chung Ho is.
- Nekem inkább a Kim Chung Ho.
- Ha szeretnéd, lehet az.
Már csak egy hónap van hátra a szülésig. Remélem jó kisfiú
lesz és akkor akarja meglátni a napvilágot mire ki vagyok írva. Éppen a
szennyest pakolom a mosógépbe, amikor hirtelen erős fájást érzek, majd az elsőt
követi a többi. Már csak azt veszem észre, hogy egy nagy víztócsa van alattam.
- XiuMin! – kiabálok neki
- Igen! Baj van?
- Vi - vigyél be a kórházba! Azt hiszem, mindjárt szülök.
Gyorsan beültünk a kocsiba és padlóig nyomta a gázt. Tíz
perc múlva be is értünk.
- Orvost! Orvost! – kiabálta én meg ott nyögdécseltem
mellette. Egy nővérke sietett oda hozzánk.
- A feleségem mindjárt szülni fog – pánikolt Min Seok
Hozott egy kerekes széket és beleültetett. Gyorsan feltolt a
szülészetre. Minden elő volt készítve. Felültettek az ágyra Az orvos gyorsan
„beöltözött”. Min Seok-ra adtak egy sapkát meg köpenyt.
- Jól van Hwa Young. Akkor most ne nyomjon, csak lélegezzen
mélyeket. – utasított az orvos – Viszont
a következő összehúzódásnál nyomjon egy nagyot.
Elkezdtem nyomni.
- Ügyes vagy szívem, csak még egy kicsit bírd ki. – hallom
XiuMin hangját
- Most nyomjon egy nagyot.
– mondta az orvos. Összeszedtem az összes erőmet és nyomtam amennyire
csak bírtam.
- Kint van. Ügyes volt Hwa Young.
– mondták a nővérek
Egyből felsírt. Másfél óra vajódás után megszületett a
kisfiunk. Min Seok végig ott volt mellettem és fogta a kezem.
- Újdonsült apuka szeretné elvágni a köldökzsinórt? –
kérdezte az orvos
Min Seok kicsit meglepődött, amikor ezt mondta az orvos, de
megtette. A nővérek megtörölgették, majd bebugyolálták és odaadták nekem.
- Olyan az orra, mint neked – folyt le egy könnycsepp az
arcomon. Min Seok elmosolyodott.
- Na! Miért sírsz? – kérdezte
- Olyan boldog vagyok – szipogtam
- Mi lesz a neve? – kérdezte kedvesen az orvos
- Kim Chung Ho – mondtuk egyszerre
A doktor ráírta egy kis karszalagra a nevét, majd felhúzta a
picike kezére. A neve azt jelenti tisztességes. Remélem, ha felnő tisztességes
gyerek lesz belőle. Átvittek egy másik szobába minket.
- Min Seok hoznál nekem egy pohár vizet?
- Persze drágám –
kelt fel a mellettem lévő székről. Öt perc múlva meg is hozta.
- Köszönöm – vettem el tőle és beleittam – Szóltál már a
fiúknak? – tettem le a poharat az ágyam mellett lévő szekrényre
- Igen. Nemsokára itt lesznek. Te addig csak pihenj. – vette
el tőlem Chung Ho-t
Eléggé kifárasztott a szülés. Körübelül fél órát aludtam,
amikor a fiúk is megjöttek.
- Sziasztok! – jöttek be
- Jaj, de aranyos – mondta LuHan – Megfoghatom?
- Persze, de a fejére vigyázz hogy tartod.
- Hogy vagy Hwa Young? – kérdezte SuHo
- Fáj minden porcikám, de azt leszámítva, jól.
A fiúk úgy egy órát voltak itt, mert fellépésre kellett
menniük. Két hét múlva kiengedtek bennünket a kórházból. Amikor a szüleim
megtudták, hogy van egy unokájuk, nagyon örültek. Máris imádok anya lenni.
~1 év múlva~
Eltelt egy év mióta Chung Ho megszületett: Pont ma két éves.
Szerveztünk neki egy kis szülinapi bulit. Meghívtok az EXO-s srácokat és a
szüleinket, de sajna a nagyszülők nem érnek rá, így nem tudnak eljönni.
Mindegy. A fiúkkal is elég jó hangulatban telt. Persze ajándékok nélkül nem ér
semmit a buli…
- Úgy tűnik Chung Ho Kai oppa-t szereti a legjobban -
nevettem
Szegény Jong in. Biztos elege van már Chung Ho-ból, hogy
mindig rajta lóg. Jól elvoltunk, mindenki játszott Chung Ho-val. Ránéztem az
órára, ami nyolcat mutatott.
- Babám ideje lefeküdni, köszönj el a fiúktól – vettem fel
- Pápá – integetett nekik. Felvittem, majd lefektettem.
Visszamentem a nappaliba.
- Köszönjük, hogy eljöttetek. – kísértük ki őket
- Ez természetes – mondta a leader
