2013. december 13., péntek

YoSeob oneshot

Ma hazalátogatom a szüleimhez és magammal viszem ______-t . Ő is a CUBE-nál dolgozik sminkesként. Nagyon jó barátságot ápolok vele.
- ______ hazajössz velem a szüleimhez?
- Én? – nézett rám nagy szemekkel – De miért is?
- Nem akarok egyedül menni. Légyszi  - néztem rá kiskutya szemekkel. Ennek a nézésemnek nem tud ellenállni.
- Na, jó. – egyezett bele – Mikor indulunk?
- Most – és már hívtam is egy taxit. Tíz perc múlva megérkezett. Beszálltunk és elmondtam a sofőrnek a címet. Másfél óra kocsikázás után megérkeztünk. Kifizettem a taxit és becsöngettem. Kis idő múlva nyílt az ajtó.
- Szia, anya! – öleltem meg, amit ő is viszonzott
- Szia YoSeob. Ő a barátnőd? – mutatott _____-ra/re
- Nem. Ő a legjobb barátom.
- Jó napot a nevem ______    ______ - hajolt meg
- Én Mrs. Yang vagyok. Biztos, hogy csak barátok vagytok? – kérdezte
- Na, de anya!
- Jól van, jól van. Gyertek beljebb – invitált be
- Wáó. Nagyon szép a lakásuk – mondta _____ elámulva
- Köszönjük. – mondta anya – Kértek valamit inni?
- Én kérek narancslevet.
- Én kérnék egy pohár vizet. – mondta ______
Leültünk a konyhába és anya hozta az innivalókat. Beszélgettünk egy darabig, majd anya hirtelen megkérdezte:
- Nézzünk YoSeob-ról kiskori képeket?
- Igen, kíváncsi vagyok milyen volt Seob kisgyerekként.
- Jaj, ne – fogtam a fejem. Most muszáj leégetned _______előtt? Előhozta a fényképes dobozt, meg pár felvételt. Azokat nézegettük másfél órán keresztül, közben jókat nevetgéltünk. Anya azt is megmutatta ______-nak/nek, hogy miket gyűjtöttem kiskoromban, majd egy álmos kisember jött ki az egyik szobából. Amint meglátott engem, egyenesen ide szaladt hozzám.


- Szia YoSeob – mászott az ölembe és szorosan megölelt.
- Szia álomszuszék – pusziltam meg. Ő az öcsém Yang ChungHee. Négy éves, de nagyon rosszcsont kisgyerek. Szeret mindenkin lógni, mint a kis majmok.
- Köszönj szépen _______ -nak/nek. Mondd szépen, szia _______ noona! – nem mondott semmit csak a mellkasomba fúrta a fejét – Szégyenlős.
- Szia ChungHee. Ne félj, ______ noona nem harap – mosolygott a mellettem űlő lány.
- _______ noona és YoSeob jön velem játszani? – kérdezte öcsém
______-val/vel egymásra néztünk és elmentünk ChungHee-vel játszani.
- Aztaa de szép szobája van valakinek. Ez mind a tiéd? – kérdezte ______
- Igen – mondta öcsém
- De jó neked.
CHungHee megkért hogy vegyek le neki valamit a polcról, majd egyszer csak azt éreztem, hogy valamit hozzám dobtak. Ránéztem _____-ra/re, aki úgy tett mintha nem ő dobta volna és elkezdett szaladni. Felkaptam az öcsémet és utána eredtünk. El is kaptuk, de mivel zokniban voltunk és csúszott a parketta, ezért egy hatalmas borulás lett a vége.  Mindketten rám estek.
- Nem fájt? – kérdezte ______
- Nem. – nevettem, majd ők is elkezdtek kuncogni
- Minden rendben? – kérdezte kintről apa
- Öhm… igen, csak leesett egy játék – füllentettem. Még egy darabig játszottunk ChungHee-vel és beszélgettünk. _______ előre ment, követtem én is, de nem merem bevallani a szüleimnek hogy, szeretem, de ha most nem teszem, akkor lehet, hogy több alkalmam nem lesz rá.
- Anya, apa én… szeretem ______-t. – kimondtam. Félve RÁ pillantottam, aki csak úgy állt ott mint aki megkövült.
- De… hogy… mi… - nem engedtem, hogy befejezze mondandóját, rátapadtam ajkaira. Képes vagyok ilyet tenni, hogy a szüleim előtt megcsókolom, Mióta lettem én ilyen? Mindegy, most már nem ez a fontos. Végül levegőhiány miatt váltunk el.
- A fiunk végre talált egy hozzá illő lányt – mondta apa
- Szeretlek ______!
- Én is – ölelt meg - De ezt még megbeszéljük.
- Anya, apa mennünk kell. Sziasztok – indultunk, mert a taxi már várt ránk.
- Viszlát! – köszönt el _____